Én eleve nem értem a medvét. Ha februárban kijön a barlangjából, és látja, hogy ezer ágra süt a nap, akkor minek megy vissza? Szerintem depressziós, a rossz időjárást kedveli, és aki depressziós, arra semmit sem lehet bízni, főleg nem időjárás előrejelzést. Már másodikán tudtam, hogy téved, de ma bizonyosságot is szereztem. A fekete kutyának ugyanis, akinek az udvara mellett hetente többször elhaladok, udvarlója lett egy fehér kutya személyében. A fehér kutya lelkesen rohangált a drótkerítésen kívül, míg a fekete kutya látszólag nemtörődöm pózban üldögélt odabent, és másfelé nézett. A fehér kutya igazi városi vagány volt: kigyúrt testű, nyakában az elszakított nyakörv maradványai, farka rendületlenül és mereven égnek szegezve, a nyelve kilóméterekre lógott a szájából, és nyáladzott. Az egyáltalán nem zavarta, hogy imádata tárgya legalább kétszer akkora, mint ő. Biztos úgy volt vele, hogy ezzel ráér akkor foglalkozni, amikor végre valahogy bejutott. De a kutyák egyébként is könnyen túlteszik magukat a méretkülönbségeken, a faji kérdésekről már nem is beszélve. Bevallom őszintén, hogy nem telepedtem le melléjük, hogy kivárjam, mi lesz, mert három fontos dolog így is kiderült. A medve tévedett, itt a tavasz, és a fekete kutya lány.
