.jpg)
ÚGY HOZTA AZ ÉLET, hogy hosszabb időt fogok eltölteni Münchenben, ahol korábban évekig laktam. Azt terveltem ki, hogy elmegyek azokra a helyekre, ahová szívesen jártam, és közzé teszem az élményeimet, hátha valaki egyszer szintén elvetődik ide, és fogalma sem lesz, hogy mit kezdjen magával, illetve hátha érdekel valakit. Apropó elvetődés: a repülő a leggyorsabb, viszont Münchenbe nem járnak fapados járatok, ezért a repülő egyben a legdrágább is. A második legjobb megoldás a vonat, amiből naponta öt közlekedik, és korlátozott számban 29 euróért lehet rá jegyet venni, ami azért igen olcsó. Régen úgynevezett Eurocity vonatok jártak, ami úgy nézett ki, mint az Intercity, most viszont Railjet jár, ami ráadásul belül pontosan olyan, mint egy repülő. Tele van LCD-kijelzőkkel, amin folyamatosan lehet követni a menetrendet és a csatlakozásokat az állomásokon, a mosdóban mindig van víz, szappan és WC papír, az egyik kocsi végében filmet vetítenek a gyerekeknek, és van külön hely a csomagoknak is. Dohányzó rész viszont egyáltalán nincs, és a vonat a hét órás út során nagyjából két percet áll minden állomáson, úgyhogy gyorsnak kell lenni, ha valaki le akar szállni néhány slukkra, és nem akar integetni a holmijai után egy szál cigivel a kezében. Van egy jó hírem azoknak, akik Pesten még a menetiránynak háttal ülnek: Bécsben a vonat megfordul, és onnantól lehet előre nézni.
