Lehet, hogy a vakablakot nem is ismerném, ha nem lenne a kéményseprő, meg a babona. Ha ugyanis az ember kéményseprőt lát, megfogja a gombját, és addig nem ereszti el, amíg nem lát egy vakablakot, különben búcsút mondhat frissen lelt szerencséjének. Legalábbis én így tudom. A babonaság sokak szerint hülyeség, és csak az ostoba emberek hisznek bennük. Állítólag a mostaninál jóval primitívebb korszakunkból ered, amikor még a villámlástól is rettegtünk. Még belegondolni is szörnyű, milyen egyszerűek voltunk. A vakablak egyébként olyan, mint az ablak, csak be van falazva. De minek? Kérdeztem egy építészt, aki azt mondta, hogy az nem ablak volt régen, hanem direkt ilyennek épült. Azt ő sem tudta, hogy mire jó. Az internet nem segít, a lexikonokban nem szerepel. Magamra maradtam ezzel a problémával, és csak találgatni tudok. Szerintem azért készül, mert kívülről jól mutat, belülről viszont elé lehet rakni a szekrénysort, meg lukat lehet fúrni bele képeknek. Mondjuk. Az esztétikát nehéz megmagyarázni. Azért érdekes, hogy ma már nem csinálnak ilyet, a fal az fal, az ablak meg ablak. Az ember lánya meg rohangásszon kilométereket a gombját szorongatva, mire talál egyet, és szerencsés lehet.